CASONGRANDPRIX

R: Kedves Péter! Azt már tudom, hogy 26 éves, távközlési technikus vagy, de hogyan is ismerkedtél meg ezzel a sporttal?
E.P.: Gyerekkorom óta víz közelében élek, csónakok és hajók közt nőttem fel. Szigetszentmiklósom lakom, évek óta vezetek motorcsónakot. Régi álmom volt, hogy egyszer egy vitorlásom is legyen. Hál’istennek egy barátommal hosszú idő után a tavalyi évben végre sikerült szert tennünk egy kis túravitorlásra, azóta gyakorlatilag minden szabad időm a „Földijó”-val töltöm.
R: És máris beneveztek egy ilyen neves versenyre? Nem túl nagy kihívás ez számotokra?
E.P.: De, hiszen ez lesz életünk első nagy versenye. Bár több kisebb amatőr versenyen résztvettünk már, de a Kékszalag Magyarország talán legrangosabb ilyen jellegű versenye, és hatalmas élmény ezen résztvenni.
R: Mióta készültök rá, és miben más ez most, mint az eddigi versenyek?
E.P.: Mióta megvettük első hajónkat folyamatosan erre készülünk. Nem is a díj miatt, hanem saját magunkat szeretnénk próbára tenni. A verseny nagy kihívás még a profik számára is, mivel viszonylag nagy a távolság, és 48 órás folyamatos ébrenlétet és koncentrációt igényel, legalábbis azoknak, akik nem tudják hamarabb teljesíteni. Többen adták már fel a versenyt, és nem kevés veszéllyel is jár.
R: Mire gondolsz ezalatt?
E.P.: Mivel nagy a létszám, könnyű összeütközni. A hajók zátonyra futhatnak, de bármikor jöhet egy balatoni vihar is. Ilyenkor nemcsak a hajó, de a legénység is közvetlen veszélyben van.
R: Hogy tudtok felkészülni az ilyen esetekre?
E.P.: A kötelező, versenykiírás szerint előírt biztonsági felszerelések (pl. mentőmellény, mentőgyűrű) természetesen nálunk lesznek, ezek jelentik a passzív védelmet. Szerencsére a technika is mellénk állt, és egy magyar fejlesztő cégtől kaptunk olyan eszközt, melynek segítségével nyomonkövetnek bennünket, vész esetén jelezhetünk, illetve meg tudják adni pontos koordinátáinkat a vizimentőknek. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a CASON Mérnöki Zrt-nek ezért a hathatós segítségért magam és a legénység többi tagja nevében is!
R: Hamár szóba hoztad a legénységet, mesélnél róluk is kicsit?
E.P.: Alig vártam már ezt a kérdést! Nagyon lelkes kis csapat jött össze, melyben külön büszekeségünkre egy hölgy is részt vállalt. Nevesíteném is társaimat, remélem évekig együtt fogunk versenyezni még: Fazekas Ákos (kapitány), Barna Zoltán, Oláh Kitty, Verinszky László, és jómagam.
R: Nagyon fiatalnak tűntök mind. Hogy lehet, hogy máris akadt támogatótok? Azt hittem, ez csak a „nagyoknak” jár…
E.P.: A CASON épp ezért figyelt fel ránk, mivel mind csupa lelkes, huszonévesek vagyunk. A hajóra évekig kuporgattunk, a nevezést is úgy dobtuk össze. Ez az elszántság tetszett meg a cégnek, mégha nem is vagyunk esélyesek dobogós helyezésekre. Reméljük ebből egy hosszabbtávú kapcsolat fog születni, igazán jó érzés, hogy van, aki bízik bennünk!
R: Azt hiszem ez egy remek záró gondolat, én is sok sikert kívánok!
E.P.: Köszönjük szépen!

Cimkék: kékszalag, vitorlázás