Sport, túra, vagy egy vállakozás? Fókuszban a kalandvágy, az emberi teljesítmény, a távolságok, és a háttérben levő technika.
Két fiatal bringázó (Félix és Zsófi) úgy döntöttek, hogy célba veszik a távoli Nepált és a Himaláját. Két kontinenst átszelő féléves túrájuk során a CASON saját fejlesztésű eszközének köszönhetően online követhetjük őket.
Nem légbőlkapott az ötlet, korábban számos sportoló és versenyszervező kereste már meg a céget hasonló feladattal. Ebben a műfajban legutóbb Harkányi Árpi (Árpesz) útját kísérhettük figyelemmel, ahogy átszelte fél Európát kerékpárjával. A Bike to Asia névre keresztelt túráról is rendszeresen beszámolunk majd, illetve a Versenykövetés oldalon online közvetítjük a túrázók aktuális pozícióját.
Ezzel az úttal Félix egyik gyerekkori álma valósul meg, egyébként ő az, aki volt már viszonylag hosszabb kerékpártúrán életében. Zsófi főleg néhány napos „tókerülő” túrákon volt, de elszánta magát, és igyekszik, hogy ne ő legyen a „gyenge láncszem”.
A Bike To Asia oldalra ellátogatva angol nyelven tájékoztatják a nagyérdeműt útjuk menetéről, sőt, készítettek egy FAQ (Frequently Asked Questions) részt is a legáltalánosabb kérdések megválaszolására. A tracking menüpont alatt egy ablakban az épp aktuális pozíciójukat láthatjuk a napi megtett útvonallal együtt, illetve a megfelelő dátum kiválasztásával visszanézhetjük az egyes etapokat. A felület megtekintéséhez Silverlight telepítésére van szükség, és a CASON beágyazott plug-in-je.
A Túra résztvevői Félix(32) és Zsófi (29). Cél a Himalája elérése, de a pontos terv a körülmények függvényében változhat. Ezt a hozzávetőlegesen 10-15.000 kilométert fél év alatt szeretnék kerékpárral teljesíteni. Aludni sátorban, illetve alkalmi szállásadóiknál fognak. Mint blogjuk bevezetőjében írják, ezzel is fel akarják rá hívni a figyelmet, hogy utazni valójában nem egy luxus, és egyben népszerűsíteni szeretnék a kerékpáros közlekedést.
Feltettünk néhány kérdést, ami a FAQ részből kimaradt, alább az interjú:
- Hogyan jött az ötlet?
Félix régi álma volt. Nem sokkal megismerkedésünk után megkérdezte, hogy lenne-e kedvem elbiciklizni Tibetbe, nekem meg volt. Aztán Tibetről közben lemondtunk, mert az egyéni utazás ott szinte lehetetlen. Mivel eleinte nem ismertük jól egymást, ezért sokáig nem tudtuk eldönteni, hogy a másik vajon komolyan gondolja-e vagy nem.
- Miért éppen Ázsia, Miért nem pl. Skandinávia?
Félixnek miért pont Ázsia azt nem tudom. Én azért szeretnék oda menni, mert még sosem voltam. Ugyan Skandináviában sem voltam még, de úgy gondolom, hogy Európa nem tud meglepetéseket okozni. Nagyjából minden ugyanaz, csak apróságokban különböznek az országok. Ilyen szempontból szerintem az USA sem különbözik. Volt egy olyan ötlet is ugyanis, hogy az USA-t keresztül bringázni. Nem tudom, Ázsia izgalmasabb, kalandosabb. Azóta pedig szinte csak azt hallom, hogy Törökországtól keletre nagyon vendégszeretőek az emberek, így aztán még inkább vonzóbb.
- Milyen nemesebb célja van a túrának, azon felül, amit a blogotokban leírtatok?
Azon felül nincs. 
Ahogy a FAQ-s bejegyzésben írtuk, gondoltunk arra is, hogy megtaláljuk az élet értelmét, hátha nem 42, hanem 43. Azóta búcsúajándékként kaptam egy albumot, amiben van egy oroszul írt bejegyzés is. Én egyáltalán nem tudok oroszul, még olvasni sem tudom a cirill betűket, ezért azóta arra is gondoltam, hogy megtanulok oroszul. De ez mind inkább ilyen vicces. Nem tudom, tökre érdekelnek azok az országok, kiváncsi vagyok, mire vagyok képes.
- Mit vártok ettől a túrától? Önmagatoktól, az ismeretlentől?
Akkor az előző mondat folytatásaként (vagy ismétléseként) én nagyon kiváncsi vagyok, hogy mennyit bírok. Az elég valószínű, hogy a túrán én leszek a szűk keresztmetszet, félek eléggé a fizikai részétől. Igazából mindenre kiváncsi vagyok, amivel “fenyegetnek”: mosakodás, alvás fél éven keresztül sátorban, monotonitás stb. Teljesítmény csekkolás. Azt is mondják, hogy majd lehet, hogy tök megváltoztat minket. Most úgy gondolom, hogy nem. De azt nem bánnám, ha közben megálmodnám, hogy milyen olyan melót tudok majd csinálni, amit otthonról is lehet csinálni, képes is vagyok rá és netán még érdekel is.
(Ja, és remélem, hogy fogyok egy 2-3 kg-t )
- Van-e menetrend, vannak-e konkrét mérföldkövek?
Nincsenek. Összeírtuk, hogy kb merre megyünk és van elképzelésünk, hogy mennyi ideig fog tartani. Nekem nagyon megnyugtató, hogy nincs menetrend, mert így nem kell sietni. Azt már korábban írtam, hogy félek, hogy majd lassú leszek. Ha nincs menetrend, akkor majd nem kell amiatt stresszelnem magam, hogy már 1 héttel le vagyunk maradva. Úgyis érezzük majd, hogy gyorsabb vagy lassabb tempóra számítottunk, de legalább nem számszerűsítjük.
- Milyen kerékpárokkal mentek?
Mountain bike-okkal. Részletesebben?
- Milyen spéci felkészítést eszközöltetek rajtuk?
Igyekszem válaszolni, de a szerelő nem én vagyok. Szóval, ami nehézséget okozott az az volt, hogy mindkét bringa tárcsafékes, ezért a csomagtartókat és a sárhányókat nem volt egyszerű felszerelni. Félix a héten azt bütykölte, hajlítgatni kellett, reszelni stb. Nekem már az is spéci volt, hogy most épp a harmadik kerék van bent. Az elsőnél nem volt elég küllő, majd a másodikat Félix úgy ítélte meg, hogy nem elég széles a felni. Vettünk egy új felnit, ő meg befűzte a küllőket. Illetve még annyi, hogy a kulacstartókat valami bilinccsel alulról is rögzítjük a vázhoz. Így lesz egy alul és felül is.
- Vannak az érinteni tervezett országokban ismerőseitek? Ha igen, kiket látogattok meg?
Nincsen sehol sem ismerősünk, de már kaptam telefonszámokat, mert ismerősök ismerősei vannak.
Cimkék: biketoasia, interjú, kerékpár